Imádat

Imádat

Imádom a szemed,
s ahogy szerelmesen rám veted.
Imádom a hangod,
s ahogy történeteid mondod.

Imádom a bőröd,

s hogy egészségét féltve őrzöd.

Imádom a combod,

s azt, mikor ruhádból kibontod.

Imádom a tested,

s reggel szerelmeskedni veled.

Imádom a hajad,

s amikor csinosítod magad.

Imádom a fejed,

ahogy puhán vállamra teszed.

Imádom a bájad,

s ahogy mindez belőled árad.

Imádom az eszed,

s olykor vitába szállni veled.

Imádom a szádat,

s mikor nyelved enyémmel vágtat.

Imádom a kezed,

s a hosszú sétáimat veled.

Imádom a házad,

s hogy magam otthon érzem nálad.

Imádom az öled,

s amikor fogadja bűnömet.

Imádom a hasad,

s mikor izzadtan hozzám tapad.

Imádom a "sztájlod",

s hogy nekem átadni próbálod.

Imádom az ágyad,

s esténként elaludni nálad.

Imádom a nyakad,

s mikor az ajkam hozzá tapad.

Imádom a vállad,

s azt az iránta érzett vágyat.

Imádom a csókod,

ahogy lágyan bőrömre szórod.

Imádom a lelked,

s mikor a közelébe enged.

Imádom a hátad,

s cirógatva kelteni vágyad.

Imádom a főztöd,

de engem már nem kell megfőznöd,

mert imádlak téged,

s őrülten imádom mindened.

A vers megtalálható a Poet.hu gyűjteményében itt.