A mai nap margójára

Az élet olykor meglepő.
Néha felbukkan valami az életedben, amire nem is számítottál.

Az élet sokszor érthetetlen.
Mert az a valami rövidesen el is tűnik az életedből .
Nem érted. Nem érted, miért bukkant fel, ha utána rövidesen eltűnik. Játszik csak veled a sors?

Az élet nagyon is érthető.
Mert végül megérted. A válasz kézenfekvő: akkor még nem voltál kész rá, hogy befogadd.

Az élet gyakran adakozó.
Miután ezt megértetted, előbb vagy utóbb ismét felbukkan az a valami, és akkor már teljesen az életed része lesz, mert időközben felkészültél annak befogadására.

Az élet egyszerűen csodálatos.

A mai nap margójára

Ott vagy

Bárhová megyek, mindenütt ott vagy.

A templom mögötti kis tér kövén

hallom léptedet, amit cipőd ott hagy,

hol sokszor sétáltunk a nyár ölén.

Hajad ott aranylik a nap fényében, 

látom, miként a szél borzolta fürtjeid

játékosan táncolnak a tavaszi szélben,

ahogy a napsugarak arcom fürdetik.

Szemed tenger kékje leköszön fentről, 

midőn a szikrázó, üres eget kémlelem,

először merülve tudtam, itt minden eldől,

s most emlékezve újra itt vagy énvelem.

Hangod édesen suttog a szellő hangján, 

s ott van minden ki nem mondott szavamban.

Újra megpihennék forró öled partján,

miközben ujjaiddal játszol a hajamban.

Bárhová megyek, mindenütt ott vagy, 

de legfőképp a szívemben legbelül.

Mint anya gyermekét, magamban hordozlak,

így nem vagyok olyannyira egyedül.

2014. január

Ketten

Azt hiszem

Azt hiszem
Pilinszky után (nem annyira) szabadon


Azt hiszem, hogy megszerettelek,
te elküldtél, én mégis megkerestelek.
Boldog szívvel mosolygok azon, hogy élsz,
s csodálkozom, hogy te vajon mitől is félsz?
A tér s az idő gátat emel közéd-közém,
s a sors által megannyi cselszövény
akadályként folyton fölibénk tornyosul,
de tudom, a végén majd mind elkorcsosul,
mert úgy hiszem, valahogy mi összetartozunk,
s együtt messzire elkalandozunk.
Szavakból rímekkel megverseltelek,
de ha így megy tovább, el kell, hogy engedjelek...
Pedig álmomban lelkedet már nem rejtetted,
s végül kezed boldogan kezembe tetted.

Kecskemét, 2015. május

Az eredeti vers elolvasható itt.