Lukács Miklós alkotói oldala: május 2015 Google+

2015. május 28., csütörtök

Miért?

Miért?

Miért nem tudlak elfeledni,
és az utamon végre tovább menni?
Miért sündörögsz még mindig itt,
s én miért nem mondom ábrándodnak: csitt?!
Miért cseng hangod még fülemben,
és verdes szívem olyan vad ütemben?
Miért várom jöttödet mindig,
s másznék fel érted a legfelső szirtig?
Miért vágyom hangod, mely csacska,
s emlékeztet rád minden egyes macska?!
Miért nem kell más nő egy tucat,
s kutatom tovább szívedhez az utat?
Miért, kérdezem még vagy százszor,
s várom, hulljon rám a tavaszi zápor...?


Kecskemét, 2015. április


2015. május 17., vasárnap

Tavaszi naplemente

Tavaszi naplemente

Fekszem hanyatt a fűben, s nézem az eget,
közben képzeletben megfogom a kezed.
Felhők pettyezik össze a nyílt kék teret,
közben repülők csíkoznak, mint egy ecset.

A közelgő alkony maga alá temet,
közben felidézem meleg barna szemed.
Álmodom: ajkadat az ajkamra teszed,
közben a Nap vörösre festi az eget.

Arcomon érzem a lágy tavaszi szelet,
közben halkan suttogom vele a neved.
Égbe kiáltom: szívem utánad eped!
Szeretnék a fűben így feküdni veled!


Kecskemét, 2015. május


2015. május 10., vasárnap

Tavaszi vágyak

Tavaszi vágyak

Szeretnék végleg rád találni,
s lelked legmélyéig beléd látni.
Szeretnélek puhán átölelni,
s közben a legjobb barátod is lenni.

Szeretnék arcodra mosolyt csenni,
s ürügy nélkül csendben veled lenni.
Szeretnék veled fűben heverészni,
s mindenfélén sokat heherészni.

Szeretnék veled bőrig ázni,
s olykor reggel párna csatázni.
Szeretnék veled csillagot számolni,
s az őszi avarban térdig gázolni.

Szeretném veled a Holdat nézni,
s minden naplementét megigézni.
Szeretnék veled kézen fogva menni,
s örökké szerető kedvesed lenni.


Kecskemét, 2015. március