A mai nap margójára

Elment a Kedves

Eljött a nagy nap, amit ő annyira várt,

Mint ballagó diák, az év végi bált.

Együtt autózunk ki a repülőtérre,

De a gép egyedül vele száll fel az égbe.

A szívem elnehezül, szavaim elfogynak,

Ajkaink tűzforrón egybeforrnak.

Némán átöleltem, karomban csupasz vállak,

Én így üzenem neki: visszavárlak.

A lányához repül el, akit rég nem látott,

Ki egy éve ment el: mert jobb életre vágyott.

Csupán egy hét, mi kettőjüknek adatik,

De sok kalandot terveznek átélni addig.

Nehéz a szívem, mert elment a Kedves.

Szégyellem? Nem! Szemem könnytől nedves.

De eltelik egy hét, s tudom, visszakapom végre,

Legközelebb pedig együtt szállunk fel az égbe!


Budapest-Győr, 2012. július 18.